Munkácsy-negyed tervezésébe kezdtek Békéscsabán

Ossza meg ismerőseivel!

Munkácsy-negyedet alakítanának ki Békéscsabán. A tervezés elkezdődött, a város vezetői és kulturális szakemberei remélik, hogy idén megkezdődhet a projekt – hangzott el szerdán a Csabagyöngye Kulturális Központban szerzett Munkácsy-negyed 1.0 Műhelykonferencián.

 

“Elkötelezett vagyok a Munkácsy-negyed megvalósítását illetően” – fogalmazott a konferencián Szarvas Péter polgármester, reményét fejezve ki, hogy hamarosan országszerte és a határokon túl is “Békéscsabát Munkácsy városaként” emlegetik majd. A városvezető hangsúlyozta: a negyednek nagy szerepe lenne Békéscsaba kulturális turizmusának felpezsdítésében.

 

Szarvas Péter emlékeztetett arra, hogy a Munkácsy Múzeumban jelenleg is több mint négyszáz relikviát, kilenc eredeti festményt és hét rajzot őriznek a világhírű festőtől; a Munkácsy Emlékház pedig a művész 21 eredeti festményét mutatja be a látogatóknak.

 

 

Szalay Ágnes, a Munkácsy Emlékház történésze elmondta, hogy történelmi szempontból mintegy húsz intézmény, épület, egykori kúria és park tartozhat a negyedbe. Egyebek mellett a Steiner-Omaszta-kúria, amely ma Munkácsy Emlékházként üzemel és ahová a gyerek Munkácsy nagybátyjával napi szinten járt étkezni. Érintett lehet a kúria melletti park, a Munkácsy Múzeum, a Fiume Hotel, ahol 1890-ben bizonyíthatóan eltöltött egy éjszakát a festő vagy a Munkácsy-híd, amelynek eredeti, fából készült változatát a legendárium szerint ő festette okkersárgára. A negyed része lehetne még egyebek mellett a Jókai Színház, a Városháza épülete, a római katolikus templom, az evangélikus kis- és nagytemplom, a szlovák tájház, a Békés Megyei Könyvtár, a Széchenyi liget, az István malom; az egykori sörház, amely napjainkban a Munkácsy Hotelnek ad otthont és akár a Csabagyöngye Kulturális Központ épülete is, amely a festő korában Stark Adolf szőlőnemesítő háza volt. Ezeket az épületeket, építésüket és ezzel a város fejlődését mind láthatta és ismerhette Munkácsy Mihály – mondta a történész.

 

Szarvas Péter szerint ki lehet alakítani egy kisebb és egy nagyobb területű Munkácsy-negyedet, a rendelkezésre álló források döntik majd el, melyiket lehet megvalósítani.

 

A polgármester az MTI-nek elmondta: az idei költségvetésbe már terveznek forrásokat a negyed tervezésére, létrehozására, ám pontos összegről csak a büdzsé februári elfogadása után lehet beszélni.

 

Nyáron Békéscsaba önkormányzata már kiírt egy tervpályázatot a Munkácsy-negyed kialakítását is magában foglaló belváros-rehabilitáció harmadik ütemére. Szlojszár György vezető tervező az Élővíz-csatorna és a Gőzmalom tér komplex felújítását, fitneszparkok és kisállatkert létrehozását, komplex közlekedésfejlesztési és hídfelújítási projektet dolgozott ki a pályázatra.

 

Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetője a konferencián elmondta: a benyújtott terveket alapul véve dolgoznak egy pályázati anyagon, amelyet idén benyújtanának az Európai Unió terület- és településfejlesztési operatív programja keretében kiírt zöld város kialakítása pályázatára. Ennek keretében 1,3 milliárd forintot nyerhet el a város, a pályázatban kiemelt elemnek kell lennie a növényfelületek rekonstrukciójának, egy önkormányzati épület energetikai korszerűsítését el kell végezni, ám a Munkácsy Múzeum fejlesztése és a hidak felújítása nem fér bele a projektkiírásba – ismertette a pályázati lehetőséget. Hozzátette, hogy a második félévben indulhatnának meg a közbeszerzési eljárások a projekt előkészítéséhez, ekkor kötnék meg a kivitelezői szerződést, a projekt megvalósítása 2017-ben kezdődhetne.

 

A szakmai javaslatok szerint már idén megalkotnák az arculati kézikönyvet és a negyed logóját. Készítenének promóciós filmeket és reklámokat is, emellett a város több pontjára kihelyeznék Munkácsy egy-egy művét nagyméretű festmény-reprodukciók formájában. Az elképzelések között szerepel az arra alkalmas békéscsabai épületeken fényfestés alkalmazása, amely különleges látványosságot jelentene a turisták számára.

 

Szakemberek szerint a Munkácsy-negyed létrehozása a kulturális turizmus fellendítése mellett az egyedülálló Munkácsy-hagyaték ismertebbé válását is elősegítené.

 

A békéscsabai Munkácsy-negyedet a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, valamint az egri vár és belváros felújításának mintájára hoznák létre.

 

Munkácsy Mihály (1844-1900) fiatalon elvesztette szüleit, a család döntésének megfelelően 1852-ben került Békéscsabán élő anyai nagybátyjához, Reök István ügyvédhez. Az ő nyomására kezdett az ifjú festő asztalosinasként dolgozni.

 

Forrás: MTI