Járás fogalma

Ossza meg ismerőseivel!

Járások, a magyar közigazgatás jellegzetes intézményei

 

A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, községeket – 1950-1954 között esetleg városokat is – magába foglaló közigazgatási területi egység volt Magyarországon.

A járások a XIII. században jöttek létre, valószínűleg 1232-ben. A történeti források szerint akkora volt a területük, amelyet abban az időben a legkorszerűbb közlekedési eszközzel, azaz lovon be lehetett járni: innen ered a járás fogalma, a járás jelentése.

A járások lényegében a királyi vármegyék alközpontjai voltak, és a területükön ellátták elsősorban az adóösszeírást és a beszedést, valamint a határjárást és az igazságszolgáltatást is. Ez a rendszer az évszázadok során természetesen jó néhányszor változott, területük és feladatkörük módosult.

A járások határai gyakran változtak, sokszor természeti, gazdasági, földrajzi, táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére.

A járások sajátossága abban rejlett, hogy a vármegye a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek, azaz a főszolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok útján látta el. Ettől a modelltől csak a Tanácsköztársaság idején, valamint 1950-1971 között volt eltérés, amikor a járásokban választott tanácsok működtek.

A járási beosztás meglehetősen változékony volt, nem volt a közigazgatási beosztás stabil, kiszámítható eleme. Magyarország akkori területén 1914 végén 442 járás volt. A járások száma a második világháború befejezésekor 140 volt. Számuk a tanácsrendszer 1950-es megalakulásakor 150-re emelkedett, majd fokozatosan csökkent, egészen az 1983. december 31-i megszűnésükig, amikor már csak 83 járásunk volt.

A magyar kormány 2011 augusztusában közreadott önkormányzati reformtervezete szerint ismét létrehoz járásnak nevezett közigazgatási egységeket. A járások 2013-ban jöttek létre ismét Magyarországon.

Járások mint közigazgatási, olykor önkormányzattal is rendelkező egységek más országokban is léteznek. Méret- vagy funkcióbeli analógia, a közigazgatási egységek hierarchiájában elfoglalt helyzet, vagy egyszerűen a hagyomány alapján neveznek egyes közigazgatási egységeket más országokban magyarul járásnak. Az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. (LAU1) szintje jelenti a megyék, illetve a megyéknek megfelelő körzetek (NUTS3) alatti több települést összefogó, középszintű közigazgatási egységeket. Ezeknek az egységeknek az egyes országokban különböző elnevezésük van. Angol nevük district, német nevük Verwaltungsgemeinschaft, magyarul kistérségnek nevezik őket.

Források:
Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás. http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-munkasarok/716
Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 660–661. o. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1630.html
hu.wikipedia.org/wiki/Járás