Törvénycikkek 1983-ig

Ossza meg ismerőseivel!

Szemelvények a járásokat érintő törvénycikkekből

 

 1405. évi (I.) VIII. törvénycikk

a sérelmesek és kárvallott felek elsőben az illető hely birájától kérjenek az erőszakoskodó ellenében itéletet

Elhatároztuk és rendeltük azt is, hogy, valamint országunk régi szokása azt kivánja, hogy ha valamely földesur falujában vagy birtokán valakin, legyen az bármelyrendü és rangu, akár egyházi, akár világi ember, valamely jogtalanság, kár vagy sérelem esnék: az ilyen sértettnek vagy károsnak mindenek előtt annak a birtoknak urához vagy birájához kell fordulnia és attól köteles igazságot kérni.

1536. évi XXXII. törvénycikk

az ispánok és szolgabírák a szokott fizetést kapják

Hogy minden megyének ispánjai és szolgabírái szokott fizetésükön kívül semmit se merjenek venni:
1. § És ezt sem előbb, mint a miután az adót egészen behajtották;
2. § És ha az ispán vagy szolgabírák hibájából valami behajtatlanul maradt, azt az ő fizetésökbe kell beszámítani.

 1547. évi XXX. törvénycikk

a jobbágyok átköltöztetésében hiven el nem járó alispánok és szolgabirák büntetése

Ha az alispán vagy szolgabirák kedvezésből vagy talán az ispánjuktól avagy más hatalmastól való félelem ürügye alatt, az előrebocsátott végrehajtásokban nem akarnának hiven eljárni, tisztjük elveszitésében és külön-külön kétszáz forintban kell őket elmarasztalni.

1547. évi XXXI. törvénycikk

a szolgabirók itéletét a vármegye székére, és innen a királyi táblára szabad fölebbezni

Ha a szolgabiró és a melléje rendelt nemes a jobbágy szabadságolása tárgyában valamely itéletet hoztak, az elégedetlen félnek az ügyet a vármegye székére szabad feljebb vinnie vagy felebbeznie. (…)

  1550. évi XXIV. törvénycikk

a szolgabiró menjen ki arra a helyre, a hol a pusztulás állitólag történt és szemmel látott hitelességgel puhatolja ki, vajjon van-e hiány a kapuk számában

Hogy az egyik szolgabiró menjen ki személyesen egyik esküdt nemessel annak a helynek a szinére, a hol a fogyatkozás állitólag történt, és ne az illető hely birájának az esküje alapján, hanem a szemügyrevétel hitelességével szerezzen tudomást arról, vajjon igaz-e a pusztulás? és vajjon az előbbi kirovás kapuszáma teljes-e vagy sem?
1. § Ha pedig a szolgabiró és esküdt a törökökkel szomszédos helyekre nem mehetnének ki, akkor megkeresésre jöjjön az illető helység birája két polgárral a nemesi szék szinhelyére és annak a helységnek a kapuszámát, a melyben laknak, és a mult év óta netalán beállott hiányt eskü alatt vallják be és adják elő. (…)

1569. évi XIII. törvénycikk

az alispánok és szolgabirák dija

Megállapitották azt is, hogy az alispánok és szolgabirák a szokott és gyakorlatban volt fizetésükkel megelégedjenek és hogy ezt is ne ők maguk vegyék ki, hanem az adókivetőktől kapják.
1. § És mivel Zala és Vas vármegyében, régtől fogva az a bevett régi szokás divott, hogy e vármegyék nagyságánál fogva az alszolgabiráknak és tudniillik azok mindenikének két forint fizetése volt, ezt a régi szokást és gyakorlatot jövőre is tartsák meg.

1729. évi XXXV. törvénycikk

a megyei biráskodásról

Az 1715:28. törvénycikkelyhez, Ő legsz. felsége legjóságosb beleegyezésével, hozzáadják: (…)
2. § És mivel a megye törvényszéke folyvást együtt nem ülhet: ez okból (kivévén a bünvádi s azokat és olyan tiszti ügyeket, melyek a megyének, mint közönségnek, akár gazdasági, akár politikai dolgait érintik, valamint a gonosztevők szabadon bocsájtói vagy az urbért tulhágó földesurak ellen inditottakat) minden egyéb ügyet az elsőbirák: az alispánok vagy illetőleg a szolgabirák is, megvizsgálhatnak s elbirálhatnak.
4. § (…)  a szolgabiráké pedig akár világos adóssági, akár zálogügyekben, csak háromezer forintnyi, hasonlóan csupán a tőkére értett összegig terjedhet ki.
5. § Ellenben kétszáz forinton aluli, akár világos adóssági, akár zálog, osztály, örökösödési vagy más efféle ügyekben, csak a szolgabirák s ne az alispánok járjanak el.
7. § Különben mindegyik szolgabiró biráskodása, a törvénykezési ügyeket illetőleg, a megye minden járására s vidékére vegyesen kiterjed. (…)

1848. évi XI. törvénycikk

azon ügyekről, mellyek eddig a földesúri hatóságok által intéztettek

A IX-ik törvénycikk 4-ik §-a által a földesúri törvényhatóság mind polgári mind büntető tekintetben megszüntetve levén, azon ügyekre nézve, mellyek eddig a földesúri hatóság által intéztettek el, rendeltetik:
1. § Azon sommás szóbeli és mezei-rendőrségi perek, mellyek eddig a földesúri hatóság által itéltettek, a IX-ik törvénycikk 4. §-a rendeletéhez képest, ezután a szolgabirák által levén itélendők, a megyék, ha és a mennyiben a szolgabirák a jelenlegi számban elegendők nem lennének, a szükséghez képest a ministerium beleegyezésével azoknak, illetőleg az esküdteknek számát szaporíthatják. (…)

1869. évi IV. törvénycikk

a birói hatalom gyakorlásáról

1. § Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik.
Sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. (…)

1886. évi XXI. törvénycikk

a törvényhatóságokról

67. §  (…) Kültisztviselők: a főszolgabiró és szolgabiró s a helyi viszonyokhoz képest a járási orvos, járási állatorvos, járási számvevő.
A rendezett tanácsu városok polgármesterei a vármegyével szemben ugyanazon tekintetek alá esnek, mint a járási főszolgabirák.
A központi tisztviselők a vármegye székhelyén, a kültisztviselők a járás székhelyén, a rendezett tanácsu városok polgármesterei ott helyben kötelesek lakni.
A hol a járási orvos, járási állatorvos, vagy járási számvevő hatósága több szolgabirói járásra terjed ki, annak székhelyét a törvényhatóság állapitja meg.
A székhelyen lakás kötelezettségének életbeléptetésére a vármegye indokolt előterjesztése alapján a belügyminister a járási tisztviselők részére időhaladékot engedélyezhet.

1886. évi XXII. törvénycikk

a községekről

31. § A rendezett tanácsu városok közvetlenül az alispán, kis- és nagyközségek a járási illetékes tisztviselőség felügyelete és ellenőrködése alatt állanak, ezek utján veszik a törvényhatóság rendeleteit s ezekre nézve a törvényhatósággal ezen hatósági közegek utján érintkeznek. (…)

47. § A választást: kis- és nagyközségekben a főszolgabiró vagy az általa megbízott szolgabiró, akadályoztatásuk esetén az alispán által e czélból külön kirendelt helyettes, – rendezett tanácsu városokban a törvényhatóság által e végre kiküldött elnök vezeti.

89. § Az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért:
kis- és nagyközségekben a biró és a kör-, illetőleg községi jegyző,
rendezett tanácsu városokban a polgármester felelős első sorban.
A főszolgabiró a körjegyzőséghez tartozó községekre nézve a körjegyzőhöz intézi rendeleteit, ki azt az illető község birájával együttesen vagy egyetértőleg hajtja végre.
Az előljáróságra nézve azon belügyekben, melyekben a község a törvény korlátai között önállóan intézkedik, elsősorban a képviselő-testület, másodsorban a kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, a rendezett tanácsu városokban az alispán gyakorolja a felügyelet és ellenőrzés jogát.

1923. évi XXXV. törvénycikk

a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről

11. § Az alább felsorolt egyes vármegyék közigazgatása – a törvényhatóságok területeinek általános rendezéséig – ideiglenesen egyesíttetik.
A közigazgatásilag egyesített vármegyék elnevezése, székhelye és járásaiknak száma a következő:
1. “Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék”; székhelyük Győr, járásaiknak száma öt;
2. “Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék”; székhelyük Esztergom, járásaiknak száma három;
3. “Nógrád és Ilont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék”: székhelyük Balassagyarmat, járásaiknak száma hét;
4. “Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék”; székhelyük Miskolc, járásaiknak száma hét;
5. “Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék”; székhelyük Mátészalka, járásaiknak száma négy. Bereg egy járással Vásárosnamény székhellyel és Szatmár hárommal;
6. “Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék”; székhelyük Nyiregyháza, járásaiknak száma kilenc;
7. “Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék”; székhelyük Makó, járásaiknak száma hat;
Abauj-Torna és Zemplén vármegyék területén a kizárólag állami igazgatási tennivalókat két vagy több vármegyére kiterjedő hatáskörrel bíró állami hatóságok látják el.

1929. évi XXX. törvénycikk

a közigazgatás rendezéséről

6. § (1) A törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva tagjai:
A) vármegyében az alispán, a főjegyző, a másodfőjegyzők, a t. főügyész, az árvaszéki elnök, a t. főorvos, a járási főszolgabírák, az árvaszéki ülnökök, az alügyészek és a megyei városok polgármesterei; (…)
37. § Ennek a törvénynek életbelépésétől kezdve a rendezett tanácsú városok a “megyei város” nevet viselik.
39. § (1) A belügyminiszter azokat a megyei városokat, amelyeket fejlettségüknél fogva arra alkalmasaknak ítél, kérésükre és a törvényhatósági bizottság meghallgatása után kiveheti a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alól, és azokat közvetlenül saját hatósága alá rendelheti. Az ilyen városok minden ilyen ügyüket is az alispán útján terjesztik fel a belügyminiszterhez.(…)

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

29. § (1) A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra, községekre tagozódik. Nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók.
(2) Az egyes igazgatási szervek területi változásait a minisztertanács határozza meg.
30. § (1) Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács. (…)

31. § (1) A helyi tanácsok működésük területén az alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsőbb szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket.
(2) A helyi tanács:
a) vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet,
b) előkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását,
c) végrehajtja a törvényeket és a felsőbb rendeleteket,
d) irányítja és ellenőrzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket,
e) elősegíti az állami rend és a közvagyon védelmét,
f) oltalmazza a dolgozók jogait,
g) irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkáját,
h) támogatja a dolgozók szövetkezeteit,
i) intézkedik a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben. (…)

1950. évi I. törvény

a helyi tanácsokról

 3. § (1) A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik, a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók (Alkotmány 29. §).
(2) E területi tagozódásnak megfelelően az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács (Alkotmány 30. §).
(3) Helyi tanácsot kell alakítani minden megyében, minden járásban, minden városban, valamint a minisztertanács által meghatározott városi kerületben és rendszerint minden olyan községben, amelynek lakossága az ötszáz főt eléri.

5. § A járási tanács működési köre kiterjed a járás területén fekvő valamennyi városra és községre.

1954. évi X. törvény

a tanácsokról

2. § (1) Az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásának megfelelően tanács működik:
a) a fővárosban, a megyében és a megyei jogú városban;
b) a járásban, a járási jogú városban, továbbá a városi (fővárosi) kerületben;
c) a községben.
(2) A kisebb lélekszámú községek a közelfekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak.
3. § A tanács a felsőbb államhatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll. Ennek megfelelően:
a) a fővárosi tanács, a megyei tanács és a megyei jogú város tanácsa az Országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának;
b) a járási tanács és a járási jogú város tanácsa a megyei tanácsnak;
c) a városi (fővárosi) kerületi tanács a városi (fővárosi) tanácsnak;
d) a községi tanács a járási tanácsnak
van közvetlenül alárendelve.

1971. évi I. törvény

a tanácsokról

12. § (6) A megyei tanács kinevezi a járási hivatal elnökét.
66. § (1) Járásban a tanácsi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat a járási hivatal látja el, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának egységes, önálló hatáskörű szerve.
(2) Városkörnyéki község tekintetében a járási hivatalt vagy annak elnökét megillető hatáskört a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetőleg szakigazgatási szervei gyakorolják.

 

A járások megszüntetése (1983. december 28.)

I. Az 1971. évi I. tv. 75. §-ának 8. bekezdése az 1983-as módosítás után: -„Ha feladatot és hatáskört megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik, a járási hivatal és elnöke helyett, a városi (városi jogú nagyközségi) tanács végrehajtó bizottságának megfelelő szakigazgatási szervét kell érteni. A járás mint jogszabályi megjelölés hatályát veszti.” (Tanácstörvény 1971: 224.)

II. 50/1983 (XII. 28.) M.T sz. rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtására kiadott 11/1971 (III.31.) Korm. számú rendelet módosításáról és egyéb tanácsi hatáskörök rendezéséről.

-49.§ 2. „Egyidejűleg hatályukat vesztik a következő rendelkezések: […] (a járások területének rendezéséről szóló 144/1950 (V.20.) M.T. sz. rendelet.” Tanácstörvény 1971: 238–239.)

III. Az 1983. évi 25. számú törvényerejű rendelet egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről (kihirdetés napja 1983. december 28., hatályos 1984. január 1-től) arról rendelkezik, hogy az ügyészségektől a földhivatalokon át a KÖJÁL-ig valamennyi esetben, ahol a korábbi jogszabályok a „járási” jelzőt tartalmazták egy-egy intézmény megnevezésében, ott innentől a „helyi”, „városi” vagy egyéb megjelölés nélküli szervezeteket (pl. rendőrkapitányság) kell érteni. (TRHGY 1983)

IV. 1983. évi 26. számú törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról és egyes tanácsi hatáskörök rendezéséről. (kihirdetés napja 1983. december 28., hatályos 1984. január 1-től)

-18. § 8. bekezdésének módosítása: „A járás, mint jogszabályi megjelölés hatályát veszti.” (TRHGY 1983)

V. 4/1983 (XII. 28.) BkM sz. rendelet a megszűnő járási hivatalok egyes kereskedelmi feladatainak, hatáskörének és hatósági jogkörének telepítéséről.

-1984. január 1-i hatállyal a magánkereskedelemben első fokon eljáró tanácsi szakigazgatási szerv a községi/városi/kerületi tanács megfelelő szakigazgatási szerve lesz; minden, üzletek engedélyezésével, vásárok/piacok szabályozásával és a gyűjtőkereskedéssel kapcsolatos kérdés hozzájuk tartozik. (TRHGY 1983)

VI. 11/1983 (XII. 28.) BM sz. rendelet a járások megszüntetésével kapcsolatban egyes belügyminisztériumi rendeletek módosításáról. -Különböző, főként tűzvédelmi rendeletekből kikerül a járási jelző. (TRHGY 1983)

VII. Az Elnöki Tanács 21/1983. számú határozata egyes bíróságok összevonásáról, a bíróságok elnevezéséről és illetékességi területének megállapításáról. (22/1983 ET. hat. ugyanezeken a helyeken az ügyészségek megszüntetéséről)

A következő összevonások történtek:

-edelényi járásbíróság => miskolci városi bíróság

-füzesabonyi járásbíróság => egri városi bíróság

-fehérgyarmati járásbíróság => mátészalkai városi bíróság

-vásárosnaményi járásbíróság => kisvárdai városi bíróság

-kunszentmártoni járásbíróság => mezőtúri városi bíróság

(TRHGY 1983)

VIII. Az Elnöki Tanács 23/1983. sz. határozata a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és városkörnyéki községek kijelöléséről (megjelent: MK. 1983. december 28.)

-„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa – a járások megszüntetésére figyelemmel – az alábbiak szerint jelöli ki azokat a városi (megyei városi, városi jogú nagyközségi) tanácsokat, amelyek szervei a felsorolt községekre kiterjedően közreműködnek a megyei irányításban:” A megyei tanácsok végehajtó bizottságai által levezényelt átszervezés időpontja 1984. január 1.

-Pl. Baranya megyében

Komlóhoz 16 db (nagy)községi közös tanács tartozik, ill. alattuk a községek
Mohács: 17 db kkt/nkkt => községek
Pécs m.v.: 8 kkt/nkkt => községek
Siklós: 17 kkt/nkkt => községek
Szigetvár: 18 kkt/nkkt => községek

Egy-egy megyében általában 8-10 városi tanács alá sorolták be a környező településeket, Baranya így átlag alatti értéket képvisel.

 

Forrás:

Törvénycikkek: 1000 év törvényei. CompLex Jogtár. http://www.1000ev.hu

A járások megszüntetéséről: Dominkovits Péter – Horváth Gergely Krisztián (2011): A szolgabíráktól a járási hivatalokig – a járások története Magyarországon a 13. századtól 1983-ig.  In: Csite András – Oláh Miklós szerk.: „Kormányozni lehet ugyan távolról, de igazgatni csak közelről lehet jól…” Tanulmány a területi igazgatás magyar történelmi hagyományairól, az átalakításra vonatkozó jelenkori kutatások eredményeinek áttekintése, valamint az európai tapasztalatok bemutatása. HÉTFA Elemző Központ: Budapest, Kézirat. pp. 16-74