A szamárköhögés lefolyása és fázisai
A szamárköhögés lefolyása 3 fő szakaszra tagolható. Az első a hurutos szakasz, ami többnyire 1-2 hétig tart. A panaszok rossz közérzettel, enyhe köhögéssel, orrfolyással és -dugulással kezdődnek, és ez az időszak rendszerint még láz nélkül zajlik, de hőemelkedés előfordulhat. Ekkor a tünetek még nagyon is hasonlítanak a vírusos légúti megbetegedések által okozottakra. A megfázásnál már szokatlan szövődmények, mint a középfülgyulladás vagy a hörgő- és tüdőgyulladás kialakulása esetén már gyanakodhatunk súlyosabb betegségre, akár egyből a szamárköhögésre is, és ilyenkor már láz is felléphet.
A szamárköhögés második fázisa már jóval súlyosabb, ugyanis ekkor már rohamokban jelentkező, kínzó, hosszan elhúzódó köhögés jellemző. A hosszú rohamokat követően a beteg teljesen kifárad, a váratlan és tartós megerőltetéstől az arcán vörös vagy kékes bőrszín is jelentkezhet, csecsemőknél, kisgyermekeknél pedig hányás is előfordulhat, bár ez felnőtteknél sem ritka. Ez a szakasz akár egy hónapnál is tovább tarthat, és fokozza a fáradtságot, hogy a szamárköhögés tünetei éjszaka jelentősen felerősödnek, így a szamárköhögés teljesen kimeríti és folyamatosan gyengíti a beteget.
A harmadik szakasz akár 3-6 hétig is elhúzódhat. Ez azonban a szamárköhögés vége, az enyhülési fázis. Erre még szintén jellemzőek az epizódokban jelentkező köhögési rohamok, de ezeknek a gyakorisága és intenzitása szerencsére fokozatosan csökkeni kezd. Ez a szakasz gyorsabban elérhető, ha időben kezelni kezdik a szamárköhögést.
A szamárköhögés észlelése és kezelése
A szamárköhögés lefolyása során a tünetek súlyosságától függően háziorvoshoz kell fordulni, vagy akár kórházba menni. A kezdeti tünetek még könnyen összetéveszthetők enyhe náthával vagy más felső légúti megbetegedéssel, de akár erősebb allergiával is. Ha viszont a nyák tartósan nem oldódik fel, a köhögés erősödik vagy elhúzódik, esetleg láz és súlyosabb panaszok is jelentkeznek, az szamárköhögésre való gyanakvásra adhat okot, és azonnal orvoshoz kell menni. Ekkor a kórokozó kimutatása orr- és torokváladék-mintából történik. Komolyabb esetekben az orvos vérvételt vagy mellkasi CT-t is kérhet, amennyiben ezt indokoltnak gondolja.
A korán felismert szamárköhögés célzott antibiotikum-kezeléssel gyorsan és hatékonyan kezelhető. Későbbi szakaszban viszont az antibiotikumnak már nincs hatása, bár a köhögési rohamok még tartanak. Ilyenkor ugyanis már nincsenek baktériumok, de a szamárköhögés súlyos tünetei ellenére a köhögéscsillapítók is hatástalanok.
A szamárköhögés okozója és következményei
A szamárköhögést baktériumok okozzák, melyeket Bordetella pertussis és Bordetella parapertussis néven ismer az orvostársadalom. Főként cseppfertőzéssel, vagyis köhögéssel, tüsszentéssel terjed, de érintkezéssel, fertőzött tárgyak által is elkapható. A kellemetlen tüneteket a fertőzés miatt begyulladt hámrétegek okozzák a légutakban.
A szamárköhögés kezdeti tünetei általában hetekkel a fertőzés után jelennek meg. Ezek először csak egy egyszerű megfázásra emlékeztetnek, majd két hét elteltével a köhögés rohamszerűvé válik, és a helyzet súlyosbodik. Ha szamár köhögés oltáson átesett, illetve felnőtt ember a fertőzött, akkor ők sokszor tünetmentes lehetnek, vagy csak enyhe lefolyású marad a betegség, és inkább csak hordozzák és terjesztik a szamárköhögést. Hosszan tartó köhögés esetén mihamarabb orvoshoz kell fordulni, mert a szamárköhögés jól kezelhető, ha időben elkezdik az antibiotikumos gyógymódot.
Sajnálatos módon a szamárköhögés további komplikációkkal is járhat. Ezek gyakran a tüdőgyulladás, a légzésleállás és a táplálkozási nehézségek, valamint a gyakori hányás miatt nagymértékű lehet a fogyás is. De előfordulhat még légmell, alvászavar, orrvérzés, epilepsziás rohamok, agyvérzés, bordatörés is, bár ezek ritkábbak. A szamárköhögés veszélyességét növeli, hogy a fokozott légzőizom-használat miatt teljes kimerülés, sőt halál is bekövetkezhet.
A szamárköhögés kockázatai csecsemőknél
A szamárköhögés csecsemőkorban súlyos, sőt, életet is veszélyeztető lefolyású lehet. A kora gyerekkorban, illetve a gyenge szervezetű csecsemőknél kezdetben enyhe náthaszerű tünetek és mérsékelt köhögés jelentkeznek. Később az erős öklendezés, ziháló légzés, a szemek kidülledése, hányás tapasztalható. Nehezen vagy egyáltalán nem tudnak enni, légzéskimaradás, tüdőgyulladás léphet fel, de akár epilepsziás rohamok, vese- vagy szervi elégtelenség is jelentkezhet. A legveszélyesebb, a légzéskimaradás főleg csecsemőknél, körülbelül hat hónapos kor alatt jellemző, és ez a szülőknek is kifejezetten ijesztő. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a pertussis elleni védőoltás fő célja, hogy csökkentse a csecsemők, kisgyermekek súlyos megbetegedésének és halálozásának a kockázatát. Nálunk ez a vakcina kötelező, ezen felül az újszülöttek védelme érdekében a várandós anyukák védőoltása is ajánlott a harmadik trimeszterben.
A kötelező csecsemőkori oltáson túl a felnőtt lakosságban 10 évente javasolt egy kombinált, diftéria-pertussis-tetanusz tartalmú oltóanyag beadása. A családban a közeli hozzátartozóknak adott szamárköhögés elleni oltás segít védeni a fertőzéstől az időseket is, illetve az egészségi állapotuk miatt nem olthatókat, továbbá az újszülötteket is.